"Csak a boldogtalan ember vágyakozik. A boldog ember megéli a vágyat. Mert ő és a vágy egy. A vágy formátlan. Formát csak az ego - és a hiány – ad neki. Azonban a boldogság legfőbb ismérve a változás képessége. A boldogság nem korlátozható, mi több, a határtalanságból születik.
...
A boldog ember nem egyedül él – aki csak egyedül boldog, az a megszokás áldozata. Egy teljes ember örömmel él együtt egy másikkal, épp csak nem vágyik rá, épp csak nem érzi rosszul magát azért, mert nincs senki mellette. Már csak azért sem, mert egy másik ember nem adhat boldogságot neked. Egy másik emberrel megtalálhatod a Boldogságot, de meg nem kaphatod tőle.
...
A boldogságod a te érzésed, benned van, rajtad múlik. Amíg nem találod meg magadban, nem tudod odaadni másnak sem. A szeretet érzékeny kis virág: a feszültség, a szomorúság és az üresség hatására nem tudja kibontani szirmait. Bármennyire is szeretnéd mástól megkapni, amíg a te szívedben nem születik meg az öröm és a szerelem, addig nem tudsz mit megosztani a pároddal."
/A.J. Christian/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése