Légy őszinte, és tiszta

"Légy őszinte gondolataidban,
Légy tiszta érzéseidben,
S nem kell futnod a boldogság után,
A boldogság fog futni utánad."
/Sri Chinmoy/

A boldogság hatása

"A boldogság táplálja szívünket,
Inspirálja elménket,
Energetizálja vitális részünket
És megvilágosítja testünket.

Mikor a szív boldog,
Magába öleli az egész világot.

Mikor az elme boldog,
Az egész világot
Teljesen a magáénak fogadja el.

Mikor a vitális rész boldog,
Felajánlja
Teljes létét a világnak.

Mikor a test boldog,
Úgy szolgálja a világot,
Ahogyan a világnak arra szüksége van."
/Sri Chinmoy/

A hosszú élet titka

"A legmagasabb, amire az embernek törekednie kell, abban áll, hogy sikeres küzdelmet folytasson a benne felülkerekedő állatiasság ellen, és azt hatalma alá rendelni törekedjék. Csak az esetben, ha alsófokú vágyait legyőzni képes - és azoktól magát fokozatosan függetlenítheti - szabályozódhatik élete az egészség, okosság és erkölcsösség felé, és küzdheti ki boldogságát is. Emellett legyen mértékletes, és egyen sok gyümölcsöt."

/Matuzsálem/

Feladatod nem a szeretet hajszolása...

"Feladatod nem a szeretet hajszolása, hanem
egyedül az, hogy felkutasd és megtaláld belső
korlátaidat, amelyeket vele szemben felállítottál.
Boldogságodat egyedül azok a dolgok korlátozzák,
amelyeket te magad kitalálsz.
A függőség abból az elképzelésből fakad, hogy
nem vagyunk teljesek.
Amit látsz, saját kivetített lelki állapotod.
Nyisd meg a szíved a szeretetnek,
lemondva elvárásaidról
önmagaddal és másokkal szemben!"

/Paulo Coelho/

Csak a boldogtalan ember vágyakozik.

"Csak a boldogtalan ember vágyakozik. A boldog ember megéli a vágyat. Mert ő és a vágy egy. A vágy formátlan. Formát csak az ego - és a hiány – ad neki. Azonban a boldogság legfőbb ismérve a változás képessége. A boldogság nem korlátozható, mi több, a határtalanságból születik.

...

A boldog ember nem egyedül él – aki csak egyedül boldog, az a megszokás áldozata. Egy teljes ember örömmel él együtt egy másikkal, épp csak nem vágyik rá, épp csak nem érzi rosszul magát azért, mert nincs senki mellette. Már csak azért sem, mert egy másik ember nem adhat boldogságot neked. Egy másik emberrel megtalálhatod a Boldogságot, de meg nem kaphatod tőle.

...

A boldogságod a te érzésed, benned van, rajtad múlik. Amíg nem találod meg magadban, nem tudod odaadni másnak sem. A szeretet érzékeny kis virág: a feszültség, a szomorúság és az üresség hatására nem tudja kibontani szirmait. Bármennyire is szeretnéd mástól megkapni, amíg a te szívedben nem születik meg az öröm és a szerelem, addig nem tudsz mit megosztani a pároddal."

/A.J. Christian/

Csendes pohárköszöntő

"Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.
Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre. Tiszta szívből
ezt kívánom."
/Kányádi Sándor - Csendes pohárköszöntő újév reggelén/

Menny és pokol

"A mennyben csak gyönyör van, a pokolban csak siralom. De neked mindkettőből kijutott, hisz a földön élsz, mennyek és pokol között. A sors kettős játékot űz veled: ne várj tőle csak boldogságot, a másik kezében balszerencsét tartogat. A földi lét egyszerre menny és pokol, mégis tudd, hogy sokat ér. Rajtad múlik, melyiket választod. Nyisd ki szemed, tárd ki szíved: ami látható és érezhető, a tied, ha észreveszed...Abból végy, ami kéznél van, mert bánat a szívnek távoli dolgok után vágyódni, kövesd e tanácsom. Élj úgy, hogy jutalmad méltó legyen az emberhez."

/Tatiosz/

Egymás kedvéért születtünk...

"Légy szerény és megfontolt, életed le-
gyen a biztosíték ehhez. Ha már rájöttél,
mi az élet célja, aszerint élj, hogy ben-
sődnek megfelelj; lényegtelen, mit
gondolnak felőled. Érd be azzal, hogy
hátralévő napjaidat — bármennyi van
még hátra — éned belső parancsának
megfelelően morzsolod le...
Annyi tévelygés után végre rájöttél,
hogy a boldogságot meg nem lelheted a
gazdagságban, a hírnévben, az élvezet-
ben, de a képmutató szeretetben sem.
Hol lakik hát? Az emberi természet
megkívánta tevékenységben, a rossz
dolgok megváltoztatásában, a szív meg-
elégedettségében, az értelmes és ér-
zelmes kapcsolatokban...
Ha sorsod valakivel összekötöd,
tudd, hogy mit vall az az ember a jóról és
rosszról. Amint nem veheted rossz né-
ven, hogy a fügefa fügét terem, így azon
sem szörnyülködhetsz, ha az emelkedett
lélek a jóra, a romlott pedig a gonosz-
ságra hajlik... Mégse vádolj senkit! Ha
teheted, igazítsd helyre mások hibáját; ha
nem teheted, fogadd el őket olyannak,
amilyenek. Míg tőled függ, amit teszel,
magad felelsz érte. Ha mástól függene,
kit vádolnál? Az atomokat vagy az is-
teneket?
Minden lény valamire született: az
ember, az ökör, a szőlő és a kő is tudja a
maga szerepét. Emberrel semmi nem
eshet meg, ami nem emberi; ökörrel,
ami ökörhöz, szőlővel, ami szőlőhöz,
kőhöz, ami kőhöz nem illik...
Aki nem tudja, mi a világ, az nem
tudja, hol van ő maga. Aki nem tudja,
mire született, az nem tudja, kicsoda ő
tulajdonképpen, és mi a világ.
Másokkal együtt lélegezzük be a
körülöttünk szétáradó levegőt. Az em-
berek egymásért születtek. Vagy formáld
őket, vagy tűrd el valamennyit, ha a
boldog élet után sóvárogsz... "
/Marcus Aurelius/

Buddha tanítása a boldogságról

"— Így érvel az ostoba: ez a föld az
enyém, ezek itt az én gyermekeim.

Íme minden együtt van, hogy teljes

legyen a boldogságom

— mondta Buddha a tanítványainak.
Hallgatói megkérdezték:
— Miért ostoba az efféle gondolkodás?
— Mert aki ezt mondja, az azt sem
érti, hogy még ő maga sem a saját tulajdona.
Valójában semmit sem birtoklunk, csak őrizzük egy ideig.
Aki képtelen a dolgokat továbbadni, azt a dolgok
birtokolják. Bármi legyen a kincsed, úgy
tartsd a kezedben, mintha vizet markolnál.

Ha a tenyeredbe zárod, összenyomod;

ha magadhoz láncolod, a lényegétől fosztod meg.

Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad. Ez az igazi boldogság!"

Arról, aki nem remél és nem vágyakozik...

"Legyen kívánnivalód. Enélkül boldogságodban is szerencsétlen leszel. A test lélegzik, a lélek vágyakozik. Ha mindent megkapnál, kiábrándulnál a már megszerzettből, és még többre áhítanál. Mert kell a léleknek, akár az értelemnek, egy kis megszereznivaló, ami élteti a vágyat és a reményt. A boldogság csömöre halálos. Az igazi boldogság éltet és reméltet. Amikor kiégnek a vágyak, velük pusztul a boldogság ígérete is. Aki már nem remél, aki már nem kíván, annak félnivalója is akad. Boldogtalan boldogság az övé. Ahol a vágy végződik, ott kezdődik a félelem."

/Gracián/

A boldogság hiedelem kérdése

"Tévedni nagy szerencsétlenség! — mon-
dogatják. Dehogyis! Nem tévedni az igazi
szerencsétlenség. Vannak, akik azt állít-
ják, hogy a boldogság a tényektől függ.
De tévednek: attól függ, hogyan fogjuk
fel a tényeket. Mert az emberi élet oly
bonyolult és annyira homályos, hogy
tisztán szinte semmit sem látni. (Így tartják
az "akadémikusok" is, a legkevésbé rá-
tarti bölcsek.) Végtére is úgy áll a dolog,
hogy az embert oly fából faragták, hogy
a látszat, a hamis jobban megragadja,
mint az igaz valóság.
Ha erre nézve bizonyítékot óhajtasz,
térj be egy templomba, mikor prédikál-
nak. Ha komoly a téma, a nyáj unat-
kozik, egyesek ásítoznak, mások még
szunyókálnak is. Ha a szájaló (nyelvbot-
lás volt csak, szavalót akartam mondani)
vénasszonyos mesébe kezd, az alvók
fölébrednek, és áhítattal hallgatják a
pásztor történetét. Innen ered, ha egy
szent alakját költői módon festik le,
vagyis körülötte több a mese, azt buz-
góbban tisztelik. Így volt ez Szent
Györggyel, Szent Kristóffal, Szent
Borbálával — Szent Péter, Szent Pál és
Krisztus kárára.
Olcsón hozzájuthatunk a boldogság-
hoz. Hiedelmeket könnyen magáévá tesz
az ember. Olykor ezek adják az élet
legfőbb örömeit...
Mondjuk, valaki büdös sózott halat
eszik, míg mások meg a szagát sem áll-
ják, a halevőnek a bűz mégis ambróziá-
nak tűnik. Mi hiányozhat neki hát a bol-
dogsághoz? És ha valakinek ritka rút
a felesége, de az ő szemében versenyre
kel a milói Vénusszal is, vajon neki mi
más jelentené a boldogságot?...
Nincs különbség balgák és bölcsek
között, vagy ha van, az a balgákat di-
cséri. Először is, mert a boldogság na-
gyon kevésbe kerül nekik: egy parányi
képzelőerőbe; másodszor pedig: gyönyö-
rűségüket számtalan emberrel képesek
megosztani."
/Erasmus/

A boldogság joga

"A boldogság joga - mint mondják - az élethez való jog.

De van-e jogom örülni az életnek? - kérdeztem, miközben az erdőn át lovagoltam.

Így feleltem magamban: igen, minden embernek joga van az örömhöz, amikor ebbe a világba belép. De csak az örülhet, aki nem követ el bűnt, amellyel szenvedést okoz másoknak.

Jónak kell lennem! - ebben rejlik mostani földi létem igazi boldogsága, ez a feladatom és ideérkezésem lényege."

/Tolsztoj:Életöröm/

A szem vak...

"Nálatok - mondta a kis herceg - az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek. Mégse találják meg, amit keresnek.
- Nem találják meg - mondtam.
- Pedig egyetlen rózsában vagy egy korty vízben megtalálhatnák...
- Minden bizonnyal - feleltem.
- Csakhogy a szem vak - tette hozzá a kis herceg. - A szívünkkel kell keresni."
/Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg/

Test, lélek, értelem

"Az emberek alig tudják, mit jelentenek
ezek a szavak: test, lélek, értelem. A test
érez, a lélek lát, az értelem gondolkodik.
De a jó embernek van meg néhány
roppant tulajdona: a szelíd nyugalom, az
illendő alázat, a derű és az igazságos
cselekedet.
Érez, ha érezni, és lát, ha látni kell,
gondolkodik, ha értelmét teszi próbára
az élet, de bölcs megnyugvással fogadja,
ami a sors rendeléséből neki jutott.
Semmi nem nyugtalanítja, beszédében
igazmondó, cselekedeteiben igazságos.
Mikor a világ félreérti, ő akkor is derűsen
él, nem neheztel senkire, és nem tér le
arról az ösvényről, amely az élet céljához,
az igazi boldogsághoz vezet...
Mint ahogy az orvosok kéznél tartják
a műtéthez szükséges eszközeiket, úgy te
is mindig tartsd kezed ügyében isteni és
emberi tulajdonságaidat. Mindenben —
még a legcsekélyebb dologban is — úgy
járj el, hogy ne feledd: a kettő kapcso-
latban áll egymással. Mert semmi emberi
dolgot nem intézhetsz el jól, hogy ne hi-
vatkoznál az istenire. Ugyanez áll meg-
fordítva is...
Szeretnéd megtalálni a boldogságot?
Ha követed a józan ész szabályait, ha
buzgón, határozottan, békés lélekkel azt
teszed, amit a pillanat kíván, ha sem
jobbra, sem balra nem téved el tekin-
teted, ha nem nézel maszkok után, és
cselekedeteid összhangban állnak a ter-
mészettel, ha minden szavad a hősi idő-
ket felidéző igazság jegyében születik, ha
semmit sem vársz, és semmitől nem re-
megsz, ha megőrzöd lelked és szellemed
tisztaságát— akkor biztos lehetsz benne,
megtalálod, amire annyira áhítottál: a
boldogságot. Ebben senki meg nem aka-
dályozhat."
/Marcus Aurelius/

A boldogság egy csoda

"…Boldogság…ez relatív és képlékeny csoda. Nem számít, ki adja kinek, csak az számít, hogy érezzük. …Boldogság…nagy öröm rátalálni, de ha rá is találunk a saját boldogságunkra, maradt még egy nagy feladatunk: - másokat is azzá kell tennünk…"

/Árvai Attila/

Ókori bölcsek - Seneca

Seneca, Lucius Annaeus (Corduba, ma Córdoba, Spanyolország, Kr. e. 4 és Kr. e. 1 között – Róma mellett, Kr. u. 65 áprilisa) római filozófus, államférfi, költő, drámaíró

Amicos secundae res parant, adversae probant A jósors szerzi, a balsors próbára teszi a barátokat
Auribus frequentius, quam lingua utere Gyakrabban használd a fület, mint a nyelvet
Bonus iudex damnat improbanda, non odit A jó bíró elítéli, de nem gyűlöli azt, amit helytelenít
Cupiditati nihil est satis, naturae satis est etiam parum Semmi sem elég a vágynak, a természet kevéssel is beéri
Dediscit animus sero, quod didicit diu Későn felejti el az ember azt, amit sokáig tanult
Diligentia maximum etiam mediocris ingenii subsidium A szorgalom hatalmas támasz a középszerű tehetségnek is
Homines amplius oculis, quam auribus credunt: longum iter est per praecepta, breve et efficax per exempla Az emberek inkább hisznek a szemüknek, mint a fülüknek: hosszú az út a szabályokon át, rövid és hatékony a példákon keresztül
Ignoranti, quem portum petat, nullus suus ventus est Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart
Imago animi sermo est A lélek tükre a beszéd
In eodem prato bos herbam quaerit, canis leporem, ciconia lacertam Ugyanazon a réten a marha füvet keres, a kutya nyulat, a gólya gyíkot
Nullus agenti dies longus est A tevékeny ember számára egy nap se hosszú
Omnia homini dum vivit speranda sunt Amíg él az ember, mindent remélnie kell
Omnis ars naturae imitatio est Minden művészet a természet utánzása
Plurimum mali credulitas facit A legtöbb bajt a hiszékenység okozza
Quod tacitum esse velis, nemini dixeris Amit titokban akarsz tartani, ne mondd el senkinek
Senectus insanabilis morbus est Az öregség gyógyíthatatlan betegség
Silentium videtur confessio A hallgatás felér egy vallomással
Vita nihil aliud quam ad mortem iter est Az élet nem más, mint utazás a halál felé

És még sok-sok idézet maradt fenn tőle, néhányat kiválogattam:

Nem az a boldog, akit a tömeg annak nevez, akihez özönlik a pénz; hanem az, aki minden javát a lelkében hordozza, szálegyenesen kimagaslik, eltapossa a bizonytalanságot, senkivel sem cserélne sorsot, embernek egyedül emberi oldalát értékeli. A természetet fogadja el tanítójául, az ő törvényei szerint formálódik, és úgy él, ahogy a természet előírta: biztos ítéletű, rendületlen, rettenthetetlen; megmozdíthatja valamilyen erő, de fel nem kavarhatja. Ha a sors hatalmas erővel a lehető legártalmasabb dárdáját röpíti felé, eltalálja ugyan, de nem sebzi meg.

Ne annyit markolj, amennyit szeretnél, hanem amennyit a kezedben bírsz tartani.

Élni annyi, mint küzdeni.

Élj lelked óhajtása szerint, hogy megtaláld, amit keresel!

A legnagyobb hatalom: önmagunknak parancsolni.

Egyetlen helyes gondolat megfordíthatja a sorsot.

Miért töröd a fejed azon, ami megtörténhet veled? Meglehet, hogy meg sem történik. Tűzvészre gondolok, házad összeroskadására, csupa olyasmire, amibe beleeshetsz, s nem pedig belecsalogatnak. Inkább a csapdákra figyelj, azokra, amelyek orvul leselkednek rád. Mikor attól rettegsz, hogy az emberek veszélyt hozhatnak rád, gondolj arra, hogy mivel tartozol nekik. Méltóképpen élj, hogy méltóképpen ítéltess. Ne tégy semmit mások kárára, örülj mások szerencséjének, indítson meg az elesettek balsorsa, és mindig tartogass egy könnycseppet a szívedben az arra rászorulóknak. Ne feledd: emberhez méltóan kell élned, hogy méltó légy e magas cím viselésére. Hívd segítőtársul a bölcsességet. Ha tógájába burkolózol, megóv a bajoktól, szentélyében biztonságra lelsz. Csak azok lökdösik egymást, akik ugyanazon az úton járnak. A bölcs sohasem kérkedik, sok emberre hozott már veszélyt a dölyfös lélek. Elűzi önmagától a bűnt, és másnak sem rója fel. Nem rémül meg a világi erkölcsök láttán, és nem kárhoztatja mások cselekedeteit. A kárhozat veszedelmes. Élj nemes szívvel, és élj egyenes lélekkel! Parádé nélkül, gyűlölködés nélkül élni - íme: tiéd a boldog élet.

Nem azért nem merjük, mert nehéz, hanem azért nehéz, mert nem merjük.

Állhatunk a föld bármelyik pontján, ugyanaz a csillagos égbolt tekint le ránk, és visszanézve: a menny egyforma távolságra van mindenkinek. Amíg szemem élvezheti e páratlan látványt, amellyel betelni nem bír soha, amíg a Napban, a Holdban és a csillagokban gyönyörködhetek, látva ébredésüket, kémlelve lenyugvásukat, egy vagyok velük, és egy vagyok azokkal, akik ugyanúgy részesei e nem mindennapi igézetnek: a természet, a világ, az élet, a lélek folytonosságának.

Mi lehet kellemesebb, mint egy olyan barát,

akivel úgy mersz társalogni, mint önmagaddal?

Egy drágakövet dörzsölés nélkül lecsiszolni nem lehet, ahogy az embert sem próbák nélkül tökéletesebbé tenni.

Seneca:A boldogságról

"A tetőpontra az jut, aki tudja, minek
örüljön, aki boldogságát nem tette má-
soktól függővé, aki nem nyugtalankodik,
aki bizik önmagában...
Hát tanulj meg örülni! De ne hidd,
hogy a reményeket s a legédesebb mu-
latságokat hiábavalónak tartom, s ezzel
megfosztalak az élet kínálta gyönyö-
rűségektől. Ellenkezőleg. Azt akarom,
hogy sose légy szűkében a vidámságnak,
hogy házadban mosoly fakadjon, s ha ott
terem, tebenned lakik. Más vigassagok
nem töltik el a szívet valódi örömmel,
csak homlokod ráncát simítják ki futó pil-
lanatokra...
Hidd el, az igazi boldogság komoly
dolog. Vagy azt képzeled, hogy bárki
képes derüs arccal — ahogy mostani
aranyifjaink mondják — ,,feldobottan”
megvetni a halált, ajtót nyitni a szegény-
ségnek, elszenvedni a fájdalmakat és
elhajítani az élvezeteket? Aki ekképpen
gondolkozik, boldog, de nem igazán.
Neked másmilyen boldogságot kivánok:
olyat, amelyik sosem hagy el, ha egyszer
megtaláltad a forrását.
Ami könnyen elérhető, az a felszí-
nen csillog; ami érték, olykor fénytelen,
és a mélyre kell ásni érte. Amiben a so-
kaság élvezetét leli, sivár és illanó gyö-
nyörűséget kínál. Amiről én beszélek, az
a felszínröl nem látható, és bensődben
derül.
Szórd szét, ami csillog, az igazi jóra
vesd tekinteted: örülj a magadénak.
Hogy mit jelent ez? Téged és éned leg-
szebb részét. Még ez alkalmi testet, a
köntöst — bár nélküle semmi nem tör-
ténhetne meg — csupán szükségesnek,
mint fontosnak tartsd. Hiú gyönyöröket
táplál, illanó örömöket, melyek könnyen
átcsaphatnak szomorúságba, emésztő
bánatba. A gyönyör a fájdalom szaka-
dékába zuhan, ha nem ismer határt. Ám
megfékezni nehéz azt, mit korábban
jónak hittél. Az igazi jóra kockázat nélkül
vágyódhatsz.
Szeretnéd tudni, honnan ered? Ha
szándékaid becsületesek, cselekedeteid
helyesek, lelkiismereted nem zúgolódik,
és megtagadod a véletlen ajándékait —
akkor egyenes gerinccel járhatsz az úton,
azon az úton, amit életnek nevezünk...
Kevesen járják az utat az út termé-
szete szerint. Inkább a saját természe-
tüknek hódolnak, s mint a folyó árjával
tovaúszó holmik sodródnak egyik partról
a másikra...
,,Rosszul él, aki mindig csak élni
kezd” — mondja Epikurosz.
,,Miért?” — kérded joggal.
Mert senki sem gondolkodik akkor,
amikor éppen csak belefog az életbe.
Tartsd ezt szem előtt: gondolkozz és élj!"
/Seneca/

Gyökössy Endre: Boldogságok

BOLDOGOK, akik tudják, miért élnek,
mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek.
BOLDOGOK, akik összhangban vannak önmagukkal,
mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz.
BOLDOGOK, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek,
mert örömös lesz az életük.
BOLDOGOK, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza,
mert békesség lesz körülöttük.
BOLDOGOK, akik nevetni tudnak önmagukon,
mert nem lesz vége szórakozásuknak.
BOLDOGOK, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól,
mert sok zavartól kímélik meg magukat.
BOLDOGOK, akik észreveszik a diófában a bölcsõt, az asztalt és a koporsót és mindháromban a diófát,
mert nemcsak néznek, hanem látnak is.
BOLDOGOK, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni,
mert megcsendül a csöndjük és titkok tudóivá válnak. Leborulók és nem kiborulók többé.
BOLDOGOK, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni,
mert mosolyogva ébrednek fel és örömmel indulnak útjukra.
BOLDOGOK, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni,
mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak.
BOLDOGOK, akik nem veszik túl komolyan önmagukat,
mert környezetük megbecsüli õket.
BOLDOGOK, akik figyelnek mások hívására anélkül, hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat,
mert õk az öröm magvetõi.
BOLDOGOK, akik komolyan tudják venni a kis dolgokat és békésen a nagy eseményeket,
mert messzire jutnak az életben.
BOLDOGOK, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort,
mert útjuk napfényes lesz.
BOLDOGOK, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait, akkor is, ha naivnak tartják õket,
mert ez a szeretet ára.
BOLDOGOK, akik gondolkodnak, mielõtt cselekednének, és imádkoznak, mielõtt gondolkodnának,
mert kevesebb csalódás éri õket.
BOLDOGOK, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják õket, és szelíden szólnak,
mert Jézus nyomában járnak.
BOLDOGOK, akik mindebbõl meg is tudnak valósítani valamit,
mert életesebb lesz az életük.

De jó lenne

Boda Magdolna: Egyszer így lenne jó

Jó lenne egyszer olyan természetességgel ébredni, ahogy a nap csúszik fel az
égre, óvatosan bontogatva ki a világot.
Hogy álmosan kitántorogva a konyhába, a kávé illata jó reggelt kívánjon.
Hogy a dolgainkban ne legyünk éhesek önmagunkra
és a megszokottság ne törjön ránk.
Hogy ne kelljen autónk, bérletünk, határidőnaplónk, bankkártyánk, karóránk...
hogy cipőt se kelljen húzni és senki se csodálkozzon ránk.
Jó lenne egyszer közel engedni a csodát...
vándorolni hatalmas mezőkön és megállni egy elárvult vadrózsabokornál,
nem elvárva a mező zöldjét,
a virágok színét, illatát,
a szirmok bársonyát.
Csak állni a szépség előtt, egy idegen őszinte kíváncsiságával, készen új
értelmet adni a fogalmaknak
és kötni új barátságot a világgal és magunkkal
és nem válogatni, csokorba kötözgetni a dolgokat elvárt szabályok szerint
és eldobni minden nem a kupacunkba valót.
Úgy tenni, mint kisgyerek, aki a föltört dió héját nem dobja el, hanem
vízreereszti, mint kis hajót és ámulva csodálja a víz komoly sodrását.

Jó lenne egyszer a másnap gondja nélkül pihenni térni,
hogy ne bizseregjen bennünk a lekésett, elmulasztott dolgok pokla,
hogy, ahogy a pók fordul hálójába jóllakottan
bújjunk az éjszaka csendjébe...
végre kinyújtózva önmagunkban.

Egyszer így lenne jó.

A jó közérzet művészete

Dr. Dráuzio Varella:

A jó közérzet művészete

Ha nem szeretnél megbetegedni... ...Juttasd kifejezésre érzéseidet!

A rejtett, visszafojtott, enyomott emóciók és érzések megbetegítenek – gyomorhurutot, fekélyt, geincfájdalmat okoznak.
Az érzelmek visszafojtása idővel rákos megbetegedéshez vezet. Nem gondolunk erre, féltve őrizgetjük intimitásunkat, „titkainkat”, tévedéseinket!
Pedig a párbeszéd, a beszéd, a szó – nagyerejű gyógyító, kitűnő terápia!

Ha nem szeretnél megbetegedni... ...Hozz döntéseket!

A határozatlan ember kétségek között vergődik – aggódó, kétségbeesett. Döntési készség hiányában torlódnak teendői, problémái. Dühös lesz és agresszív.
Az emberiség történelmét döntések szövik át. Aki tud dönteni, az képes lemondani előnyökről, értékekről, hogy cserében más hasonlókat elnyerjen.
A határozatlan ember viszont gyomorbetegségek, idegfájdalmak és bőrbetegségek áldozatává válik.

Ha nem szeretnél megbetegedni... ...Keresd a megoldást!

A negatív emberek nem találnak megoldásra, s ezzel megsokszorozzák problémáikat. Pesszimisták. Panaszkodnak, siránkoznak, pletykálnak.
Pedig jobb dolog gyertyát gyújtani, mint félni a sötétben.
A méhecske apró, mégis a létező legédesebbet teremti meg.
AZ VAGY, AMIT GONDOLSZ!
A negatív gondolatok negatív energiát termelnek, amely betegségbe torkollik.

Ha nem szeretnél megbetegedni... ...Ne a külsőségekért élj!

Aki rejtegeti az igazságot, az színlel, pózol, és mindig azt a látszatot akarja kelteni, hogy remekül érzi magát. Tökéletesnek, könnyednek akar látszani, miközben tonnás terhet cipel. Bronzszobor – agyaglábakon.
Nincs károsabb dolog az egészségre, mint külsőségekért, álarc mögött élni.
Az ilyen ember gyökértelen, és lényét máz vonja be. Sorsa a gyógyszertár, a kórház és a fájdalom.

Ha nem szeretnél megbetegedni... ...Tanulj meg elfogadni!

Az elfogadástól való idegenkedés, és az önbecsülés hiánya önmagunktól is elidegenít bennünket.
Az egészséges élet titka az, hogy összhangban legyünk önmagunkkal.
Aki ezt nem képes elfogadni, az irígy lesz, féltékeny, megjátssza magát, eszeveszetten vetélkedik, és rombol.
Légy elfogadott mások által, értékeld, hogy elfogadnak, és fogadd el a kritikát is!
Ez bölcsesség, jószándék, és egyben terápia.

Ha nem szeretnél megbetegedni... ...Élj bizalommal !

Aki nem bízik meg másokban, nem kommunikál, nem nyitott, nem kapcsolódik, nem hoz létre mély és stabil emberi kapcsolatokat, az igaz barátságra sem képes.
Bizalom nélkül nincs kapcsolat.
A bizalmatlanság nem más, mint hitetlenség, és az önmagunkba vetett hit teljes hiánya, amely megbetegít.

Ha nem szeretnél megbetegedni... ...Gazdagítsd életedet!

Jó humor. Nevetés. Kikapcsolódás. Boldogság. Mindezek egészséggel töltenek el, és hosszú élettel ajándékoznak meg.
A boldog ember képes boldoggá tenni környezetét, akárhol él.
„A jó humor megment az orvostól. A boldogság nem más, mint jó egészség, és a leghatásosabb terápia.”