Arról, aki nem remél és nem vágyakozik...

"Legyen kívánnivalód. Enélkül boldogságodban is szerencsétlen leszel. A test lélegzik, a lélek vágyakozik. Ha mindent megkapnál, kiábrándulnál a már megszerzettből, és még többre áhítanál. Mert kell a léleknek, akár az értelemnek, egy kis megszereznivaló, ami élteti a vágyat és a reményt. A boldogság csömöre halálos. Az igazi boldogság éltet és reméltet. Amikor kiégnek a vágyak, velük pusztul a boldogság ígérete is. Aki már nem remél, aki már nem kíván, annak félnivalója is akad. Boldogtalan boldogság az övé. Ahol a vágy végződik, ott kezdődik a félelem."

/Gracián/

Maradj Ember!

"Maradj Ember!
Gyógyító erő a szeretet. Ki teste, ki lelke egészségét köszönheti e csodának, ki teljes emberségét.
Orvosság a szeretet minden gondolat ellen, amely lelkedet megzavarja. Változtasd örömmé mások bánatát, s hitté a reményvesztettséget.
A csend nem csupán a természet hangja, hanem az ember legbelső szükséglete.
A világ körüli utazás is egyetlen lépéssel kezdődik. A tudásnak nem tudás a kezdete. A szeretetnek nincs kezdete, így vége sem lehet. A szeretet örök.
Légy, amivé legszebb hajlamaid által válhatsz, de elsősorban maradj ember. "
/Tatiosz/

A boldogság hiedelem kérdése

"Tévedni nagy szerencsétlenség! — mon-
dogatják. Dehogyis! Nem tévedni az igazi
szerencsétlenség. Vannak, akik azt állít-
ják, hogy a boldogság a tényektől függ.
De tévednek: attól függ, hogyan fogjuk
fel a tényeket. Mert az emberi élet oly
bonyolult és annyira homályos, hogy
tisztán szinte semmit sem látni. (Így tartják
az "akadémikusok" is, a legkevésbé rá-
tarti bölcsek.) Végtére is úgy áll a dolog,
hogy az embert oly fából faragták, hogy
a látszat, a hamis jobban megragadja,
mint az igaz valóság.
Ha erre nézve bizonyítékot óhajtasz,
térj be egy templomba, mikor prédikál-
nak. Ha komoly a téma, a nyáj unat-
kozik, egyesek ásítoznak, mások még
szunyókálnak is. Ha a szájaló (nyelvbot-
lás volt csak, szavalót akartam mondani)
vénasszonyos mesébe kezd, az alvók
fölébrednek, és áhítattal hallgatják a
pásztor történetét. Innen ered, ha egy
szent alakját költői módon festik le,
vagyis körülötte több a mese, azt buz-
góbban tisztelik. Így volt ez Szent
Györggyel, Szent Kristóffal, Szent
Borbálával — Szent Péter, Szent Pál és
Krisztus kárára.
Olcsón hozzájuthatunk a boldogság-
hoz. Hiedelmeket könnyen magáévá tesz
az ember. Olykor ezek adják az élet
legfőbb örömeit...
Mondjuk, valaki büdös sózott halat
eszik, míg mások meg a szagát sem áll-
ják, a halevőnek a bűz mégis ambróziá-
nak tűnik. Mi hiányozhat neki hát a bol-
dogsághoz? És ha valakinek ritka rút
a felesége, de az ő szemében versenyre
kel a milói Vénusszal is, vajon neki mi
más jelentené a boldogságot?...
Nincs különbség balgák és bölcsek
között, vagy ha van, az a balgákat di-
cséri. Először is, mert a boldogság na-
gyon kevésbe kerül nekik: egy parányi
képzelőerőbe; másodszor pedig: gyönyö-
rűségüket számtalan emberrel képesek
megosztani."
/Erasmus/

Barátság=túlélés

"A magányban, a betegségben, a zűrzavarban-
a barátság puszta gondolata is lehetővé teszi a túlélést,
még ha barátunknak nem is áll hatalmában segíteni bennünket.
Elég a tudat, hogy ő létezik.
A barátságot nem halványítja el a távolság vagy az idő,
a börtön vagy a háború, a szenvedés vagy a súlyos csend...
Éppen ezekben a dolgokban gyökerezik a legmélyebben.
És ilyen talajból bontja ki a legszebb virágait!"
/Pam Brown/

A szeretet emeli trónjára az embert!

"Az igaz megértés, nem a világ jelenségeinek megértése, hanem az embernek, s rajta keresztül minden emberinek.
Önmagunk megértése, megvilágosodás. A többiek megértése bearanyozza megvilágosodott napjainkat.
A megértés feltétele: a szeretet, amellyel másokat a szívünkbe befogadunk. Amikor a megértést elneveztük szeretetnek, trónjára emeltük az embert. Senkivel sem történhet meg olyan dolog, ami nem emberi. Az emberbe sok minden belefér: a nagyság éppúgy, mint a törpeség.
Nem csak nagy dolgokra születtünk, hanem kis dolgokra is. Az élet mindennapokból áll, a nagy dolgok semmiségekből tevődnek össze.
Mindig tudd: a dolgok egyszer történnek meg veled. A legértékesebb idő a pillanat, amelyben élsz."
/Tatiosz/

A boldogság joga

"A boldogság joga - mint mondják - az élethez való jog.

De van-e jogom örülni az életnek? - kérdeztem, miközben az erdőn át lovagoltam.

Így feleltem magamban: igen, minden embernek joga van az örömhöz, amikor ebbe a világba belép. De csak az örülhet, aki nem követ el bűnt, amellyel szenvedést okoz másoknak.

Jónak kell lennem! - ebben rejlik mostani földi létem igazi boldogsága, ez a feladatom és ideérkezésem lényege."

/Tolsztoj:Életöröm/

A szem vak...

"Nálatok - mondta a kis herceg - az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek. Mégse találják meg, amit keresnek.
- Nem találják meg - mondtam.
- Pedig egyetlen rózsában vagy egy korty vízben megtalálhatnák...
- Minden bizonnyal - feleltem.
- Csakhogy a szem vak - tette hozzá a kis herceg. - A szívünkkel kell keresni."
/Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg/

Csinálj minden napból ünnepet

"Nézz utána, hogy minden napból, a legközönségesebb, sivár hétköznapból is ünnepet csinálj, ha pillanatokra is! Egy jóindulatú szóval. Méltányos cselekedettel. Nem kell sok az emberi ünnephez. Minden napba belecsempészhetsz valamilyen varázsos elemet, megajándékozhatod magad egy könyv igazságának negyedórás élményével, valamilyen homályos fogalom megismerésének kielégülésével, környezeted vigasztalásával vagy felderítésével. Az élet gazdagabb lesz, ünnepibb és emberibb, ha megtöltöd a hétköznapok percét a rendkívülivel, az emberivel, a jóindulatúval és az udvariassal; tehát az ünneppel."
/Márai Sándor: Füves könyv/

Az igazán nagy dolgok

"Az igazán nagy dolgok az apró rezdülésekben érhetők tetten. Mennyivel szegényebb a tenger végtelen felszíne, ha nem fodrozzák hullámok, mennyivel egyhangúbb a kék ég, ha nem csipkézik apró felhők, és milyen halott az erdő is, ha a fák ágain nem fészkelnek madarak, a fűben nem nyüzsögnek parányi bogarak. Ilyen a lélek is: ha nem figyelünk az alig észrevehető, apró örömökre, az élet szépségének legjavát veszthetjük el."
/Elisabeth Lobber/

Ókori bölcsek - Syrus

Publilius Syrus (Kr. e. I. sz.), római mimusszerző és mimusszínész.  

Beneficium accipere libertatem est vendere Jótéteményt elfogadni annyi, mint eladni a szabadságot
Brevis ipsa vita est, sed malis fit longior Az élet önmagában rövid, de a szenvedések meghosszabbítják
De inimico noli loquier male, sed cogites Ellenségedről legfeljebb gondolj, de ne mondj rosszat
Deliberando saepe perit occasio A fontolgatással gyakran elmúlik az alkalom
Deliberandum est diu, statuendum est semel Latolgatni tízszer kell, dönteni egyszer
Durum est negare, cum superior supplicat Nehéz nemet mondani, amikor fölöttesünk kér valamit
Etiam capillus unus habet umbram suam Egyetlen hajszálnak is van árnyéka
Fortuna vitrea est: tum cum splendet frangitur A szerencse üvegből van: mikor legszebben ragyog, akkor törik el
Inimici ad animum nullae conveniunt preces Az ellenség szívéhez semmilyen könyörgés nem ér el
Aki nem tud ajándékozni, méltatlan a jótéteményre.
Nem a szándék, hanem az idő veti végét a szerelemnek.
A merészség növeli a bátorságot, a tétovázás a félelmet.
A gyakori megbocsátás az ostobát gazfickóvá teszi.
A türelmetlen beteg kegyetlenné teszi az orvost.
Távozásra biztatod azt, akit akarata ellenére visszatartasz.
Önmagát ítéli el a bíró, ha felmenti a bűnöst.
Kedves a tövis, ha mellette a rózsa.
A sors ostobává teszi azt, akit el akar pusztítani.
Soha sem volt úgy, hogy nem lett volna sehogy.
Tűzben látszik meg, mi arany, vészben, ki bátor.
A bűnös a törvénytől tart, az ártatlan a balsorstól.
Önmagának árt az a beteg, aki az orvosát teszi meg örökösévé.
Az a barátság, aminek vége szakadhat, sohasem kezdődött el igazán.
Semmit sem szeret jobban a vágy, mint amit nem szabad.
Szerelmet indíthat egy döntés, de meg nem szüntetheti.
Több barátot szerez a terített asztal, mint a helyes gondolkodás.
Szeretni és megmaradni okosnak, csak az isteneknek adatott meg.
Senki sem tudja, mire képes, míg meg nem próbálja.
Az elhamarkodott ítéletet hamar megbánja az ember.
A sors nem elégszik meg egyetlen csapással.
Ha elnézed barátod hibáit, akkor azokat magad is helyesled.
Hamarabb eljön az, amitől félsz, mint az, amit remélsz.
Amikor szerelmes vagy, nem vagy eszednél, mert ha eszednél vagy, nem vagy szerelmes.
A szerelem sebét ugyanaz gyógyítja meg, aki ejtette.

És még sok-sok okosságot lehetne idézni...

Test, lélek, értelem

"Az emberek alig tudják, mit jelentenek
ezek a szavak: test, lélek, értelem. A test
érez, a lélek lát, az értelem gondolkodik.
De a jó embernek van meg néhány
roppant tulajdona: a szelíd nyugalom, az
illendő alázat, a derű és az igazságos
cselekedet.
Érez, ha érezni, és lát, ha látni kell,
gondolkodik, ha értelmét teszi próbára
az élet, de bölcs megnyugvással fogadja,
ami a sors rendeléséből neki jutott.
Semmi nem nyugtalanítja, beszédében
igazmondó, cselekedeteiben igazságos.
Mikor a világ félreérti, ő akkor is derűsen
él, nem neheztel senkire, és nem tér le
arról az ösvényről, amely az élet céljához,
az igazi boldogsághoz vezet...
Mint ahogy az orvosok kéznél tartják
a műtéthez szükséges eszközeiket, úgy te
is mindig tartsd kezed ügyében isteni és
emberi tulajdonságaidat. Mindenben —
még a legcsekélyebb dologban is — úgy
járj el, hogy ne feledd: a kettő kapcso-
latban áll egymással. Mert semmi emberi
dolgot nem intézhetsz el jól, hogy ne hi-
vatkoznál az istenire. Ugyanez áll meg-
fordítva is...
Szeretnéd megtalálni a boldogságot?
Ha követed a józan ész szabályait, ha
buzgón, határozottan, békés lélekkel azt
teszed, amit a pillanat kíván, ha sem
jobbra, sem balra nem téved el tekin-
teted, ha nem nézel maszkok után, és
cselekedeteid összhangban állnak a ter-
mészettel, ha minden szavad a hősi idő-
ket felidéző igazság jegyében születik, ha
semmit sem vársz, és semmitől nem re-
megsz, ha megőrzöd lelked és szellemed
tisztaságát— akkor biztos lehetsz benne,
megtalálod, amire annyira áhítottál: a
boldogságot. Ebben senki meg nem aka-
dályozhat."
/Marcus Aurelius/

Nem az a fontos...

"Uram, te tudod,
Nem az a fontos, hogy engem szeressenek.
Hanem, hogy én szeressek.
Nem az a fontos, hogy engem megértsenek,
hanem, hogy én megértsek."
/Assisi Szent Ferenc/

A szív törvénye

"Ne hajolj meg a sors előtt, csak azért, mert az úgy kívánja. Célod van, s aki ismeri a célt, merje birtokolni a rávezető eszközöket is.
Ha mégis elgyöngülnél a cél előtt, fordulj a szívedhez tanácsért. Egy kis késlekedés nem árt: ami hamar áll elő, hamar a semmibe vész. Nincs jobb társ az erős szívnél, mely a kellő pillanatban átsegít a bajokon. Élj a szív törvénye szerint!
Akinek célja: a helyes élet - annak eszköze: az emberség."
/Tatiosz: A szív törvénye/

A lustaság két fajtája

"Kétféle lustaság van: vízszintes és függőleges. Van ember, aki csak élete nagy távlataiban lusta; a tervekben; abban, hogy elodázza elhatározásait, döntéseit; lustán építi fel élete munkáját, mindent az időbe épít, a nagy messzeségbe.

Aztán van a másik, a függőleges lustaság, mikor a nagy pillanat előtt maradunk lusták, mikor nem gondoljuk, mondjuk vagy cselekedjük azt, amit abban a pillanatban lehetne. Nem nyújtjuk ki kezünket valami után, amit megszerezhetnénk, különösebb fáradság nélkül, s később talán csak nagy áldozatokkal tudunk megszerezni, nem megyünk a telefonhoz, nem írjuk meg azt a levelet, vagy nem jegyezzük fel azt a gondolatot, rögtön, akkor, abban a pillanatban.

Ez utóbbi fajta lustaság a veszedelmesebb. Ilyen elmulasztott, lustán elhanyagolt pillanatokon múlik az élet."

/Márai Sándor: Füves könyv/