Ugródeszka a léleknek

"Intenzív szerelem, esetleg csalódás, a nagy öröm vagy a gyötrődés az ösztön magasabb tudatállapotba való átalakulásának csodájához vezethet. Egy nem felvilágosodott embernek, aki az élvezeteknek él, megpróbálva elkerülni a szenvedést, nem csak erről az útról kell előbb utóbb visszafordulnia, de meg kell változtatnia gondolatbeli hozzáállását is. Ahogy ébred az ember, észreveszi, hogy élményeinek intenzitása mindaddig növekszik, amíg megtanulja, hogy a szent hegyre nem vezet más út, mint az igyekezet és törekvés. A férfi és nő között kialakuló gyöngéd emberi szeretet  - különösen, ha már az önző vágyak fölé emelkedett - olyan ugródeszka lehet a lélek számára, mely a világi dolgoktól a lelki dolgokhoz, a földről a mennybe emelheti a lelket." 

/Grace Cooke/

Ha nem vagy hajlandó túllépni az elképzeléseiden...

"…ha nem vagy hajlandó túllépni a tudásnak gondolt elképzeléseiden, az élet megláttatja veled a valóságot – minél vastagabbak a falaid, annál nagyobb erővel kénytelen megrázni téged a világ."

/A.J. Christian/

Felébredés

"Felébredésnek azt nevezik, amikor abbahagyod az öntudatlan életet. Hogy nem azt játszod, akinek neveltek, nem azt látod, amit láttatni akarnak veled. Az öntudatra ébredés azt jelenti, hogy miközben élsz, tudod, hogy vagy."
/A.J.Christian/

A pillanat, amikor igazán szeretünk

"Az a másodperc, amikor igazán szeretünk, életünk egyetlen valóságos pillanata. A többi nem az. A többi boldogtalan varázslat. Őrület. Teli félelemmel és szomjúsággal. Mi persze éppen fordítva gondoljuk. Mi azt hisszük, hogy az a "valóság", amikor egyedül, kővé dermedt, magányos lélekkel élünk. Valóság a hétköznap, a közöny, az egoizmus, az én, az enyém, a pénzkereset. Valóság a tévé, a robot, a rohanás, a vásárlás, az aszfalt, a "senkihez sincs közöm" életérzése. És a szerelemről véljük, hogy káprázat, mámor. Amikor valóban szeretünk, mondják ránk az emberek, hogy "Te el vagy varázsolva, öregem! Te megőrültél!" - miközben egy tévedhetetlen hang lelkünk mélyéről azt mondja: "Itt akarok maradni, mert mindig ide vágytam! Itt akarok élni, örökké!" Amikor szeretjük egymást: kijózanodunk. Felébredünk. Életünk valóságos állapota az, amikor szeretünk. Ezt a csodát rendszerint akkor érjük el, amikor föladjuk a görcsös önvédelmünket, és elkezdünk egymásban, egymásért élni. "
/Müller Péter/