A boldogság joga

"A boldogság joga - mint mondják - az élethez való jog.

De van-e jogom örülni az életnek? - kérdeztem, miközben az erdőn át lovagoltam.

Így feleltem magamban: igen, minden embernek joga van az örömhöz, amikor ebbe a világba belép. De csak az örülhet, aki nem követ el bűnt, amellyel szenvedést okoz másoknak.

Jónak kell lennem! - ebben rejlik mostani földi létem igazi boldogsága, ez a feladatom és ideérkezésem lényege."

/Tolsztoj:Életöröm/

Ókori bölcsek-Horatius

Horatius Flaccus, Quintus (Kr.e. 65 - Kr. e. 8)

Római költő néhány aforizmája (a nekem leginkább tetszőket sárgával kiemeltem):

Ab ovo Tojástól kezdve

Aurea mediocritas Arany középszer Arany középszer
Aut prodesse volunt aut delectare poetae A költők vagy használni, vagy szórakoztatni akarnak
Celsae graviore casu decidunt turres Recsegőbb robajjal dőlnek le a nagy tornyok
Decipimur specie recti Az igazság látszata megtéveszt bennünket
Dente lupus, cornu taurus petit A farkas foggal, a bika szarvval támad
Desinit in piscem mulier formosa superne A felül szép nő alul halban végződik
Dimidium facti qui bene coepit habet Aki megkezdte, felét elvégezte a munkának
Dum vitant stulti vitia, in contraria currunt Míg az ostobák kerülik az egyik bűnt, a másikba esnek
Exegi monumentum aere perennius Ércnél is maradandóbb művet emeltem én
Fecundi calices quem non fecere disertum? A tele pohár kit nem tesz ékesszólóvá?
Feriunt summos fulgure montes A hegyek legormát sújtja a villám
In medias res A dolog közepébe vágva
In silvan non ligna feras Ne hordj fát az erdőbe
Laudator temporis acti A letűnt idő dicsérője
Mutato nomine de te fabula narratur Kicserélt névvel ugyan, de rólad szól a mese
Nil admirari Semmin se csodálkozz
Parturiunt montes, nascetur ridiculus mus Vajúdnak a hegyek: nevetséges kisegér születik
Post equitem sedet atra cura A lovas mögött ül a sötét gond
Pulvis et umbra sumus Föld pora s árnya leszünk
Quandoque bonus dormitat Homerus Van, amikor elbóbiskol a jó Homérosz is
Sapere aude Merj gondolkozni
Semper avarus eget A fösvény mindig nélkülöz


„Boldog lehet, ki közgondoktól távol él.
Akár a régi emberek"