Senkit ne vádolj!

"Senkit ne vádolj, ha a dolgok rosszul mennek. Csak kérdezd meg: "Mit

tanulhatok ebből?"

/Stephanie Dowrick/

Bízz a felsőbb erődben

"Mindnyájunkban működik egyfajta született felsőbb intelligencia. Tudja, mi a dolga, s pillanatról pillanatra arra törekszik, hogy mutasson nekünk valamit, irányítson, tanítson és szeressen bennünket. Igyekszik segíteni nekünk, hogy válhassunk azzá, amire hivatva vagyunk. Ennek érdekében keresztülvezet bennünket a gyógyító folyamatunkon. Lehet, hogy időnként zavarónak érezzük e folyamatot, ám végül látni fogjuk, hogy az utazásunk során megtett valamennyi lépés szükséges és tökéletes volt."

/Shakti Gawain/

Nyitott kézzel szeretni

"Egy könyörületes személy, látva hogyan küszködik egy pillangó, hogy kiszabadítsa magát a bábból, segíteni akart neki. Nagyon gyengéden kitágította a szálakat, kialakítva egy kijáratot. A pillangó kiszabadult, kibújt a bábból, bizonytalanul bukdácsolt, de nem tudott repülni. Ez a könyörületes személy valamit nem tudott, azt, hogy csak a megszületés küszködésén keresztül tudnak annyira megerősödni a szárnyak, hogy repülni lehessen velük. A pillangó megrövidített életét a földön töltötte, sosem ismerte meg a szabadságot, sosem élt igazán.

Én úgy mondom: nyitott kézzel szeretni. Ez egy olyan tapasztalat, ami lassan ért meg bennem, a fájdalom tüzében és a türelem vizében kovácsolódva. Ha megpróbálnék megváltoztatni valakit, akit szeretek-, mivel úgy érzem, én tudom, milyennek kéne lennie-, akkor megfosztom a jogtól, hogy felelősséget vállaljon saját életéért, választásaiért. Valahányszor ráerőltetem az akaratomat, vagy megpróbálok hatalmat gyakorolni felette, megfosztom a fejlődés lehetőségétől, birtoklási vágyammal korlátozom. Teljesen mindegy, hogy ezt jó szándékkal teszem.

Ahogy tanulom, és gyakorlom, egyre inkább azt tudom mondani annak, akit szeretek: szeretlek, tisztellek és bízom benned, hogy képes vagy mindazzá válni, ami lehetséges számodra, ha én nem állok az utadba. Törődni fogok a szükségleteiddel, támogatni foglak, de nem tartalak vissza, amikor egyedül tudsz menni. Mindig készen fogok állni, hogy veled legyek a bánatodban, magányodban, de nem fogom elvenni tőled. Igyekezni fogok, hogy figyeljek szavaidra, de nem ígérem, hogy mindig egyet fogok veled érteni. Néha dühös leszek, és akkor ezt olyan nyíltan meg fogom neked mondani, hogy ne kelljen különbözőségeink miatt elidegenedést éreznem. Nem tudok mindig veled lenni, nem hallom meg mindig, amit mondasz, mert van, amikor magamra kell figyeljek, magammal kell törődjek, és ilyenkor is annyira őszinte leszek veled, amennyire tudok.

Tanulom, hogy így tudjam szeretni azokat, akik fontosak nekem, akikkel törődök. És ezt úgy hívom, hogy nyitott kézzel szeretni."

/Ruth Stenford/

Feladatod nem a szeretet hajszolása...

"Feladatod nem a szeretet hajszolása, hanem
egyedül az, hogy felkutasd és megtaláld belső
korlátaidat, amelyeket vele szemben felállítottál.
Boldogságodat egyedül azok a dolgok korlátozzák,
amelyeket te magad kitalálsz.
A függőség abból az elképzelésből fakad, hogy
nem vagyunk teljesek.
Amit látsz, saját kivetített lelki állapotod.
Nyisd meg a szíved a szeretetnek,
lemondva elvárásaidról
önmagaddal és másokkal szemben!"

/Paulo Coelho/

Ha nem vagy hajlandó túllépni az elképzeléseiden...

"…ha nem vagy hajlandó túllépni a tudásnak gondolt elképzeléseiden, az élet megláttatja veled a valóságot – minél vastagabbak a falaid, annál nagyobb erővel kénytelen megrázni téged a világ."

/A.J. Christian/

Szeretet a tekintetünkben

"Figyeld meg az emberek arcát! Látod, milyen megejtő, amikor a szeretet

megjelenik valaki tekintetében, amikor ott csillog a szemében? Te is ilyen

szép lehetsz!"

/Stephanie Dowrick/

Vedd észre a mindennapi örömöket!

"Láttad már, ahogy elmúlik az éjszaka? Még a mindennapi dolgokat is csak nagyon kevesen veszik észre... Láttad már, ahogy az este közeledik? Találkoztál már az éjszakával és hallottad már a dalát? Láttál már gyönyörű napfelkeltét? Mi úgy viselkedünk, mintha vakok lennénk. Egy ilyen csodálatos világba születtünk, és mégis saját nyomorúságunk kis pocsolyájában tengetjük az életünket. Az már jó ismerősöd, így még ha valaki ki is akar rángatni onnan, te ellenállsz. Nem akarsz kikerülni a nyomorúságodból, a szenvedésedből. Pedig annyi öröm vesz körül mindenfelől... mindössze annyit kellene tenned, hogy észreveszed és részt veszel benne, nem csak kívülről figyeled! A filozófia csak spekuláció, a zen viszont részvétel - vegyél részt az éj elmúlásában, vegyél részt az este eljövetelében, ragyogj együtt a csillagokkal, lebegj együtt a felhőkkel. Tedd a részvételt életstílusoddá, és az egész létezés egyszerre akkora öröm, olyan eksztázis lesz... Álmodni se tudnál ennél csodálatosabb világegyetemet."

/Osho/

A lényeges dolgok...

"Az életben a lényeges dolgok ingyen kaphatók: a gondos anya, a nap és a barátság. Hely az asztalnál és egy szívélyes ölelés. A tavasz fénye. Egy gyerek nevetése. Egy madár éneke. A patak csobogása. A fák árnya. A tenger hullámai. A nap és az éj. A nyugalom és a csend. A hetedik nap. Az élet és a halál. Embernek lenni a földön."
(Phil Bosmans)

Ókori bölcsek - Varro

Marcus Terentius Varro (Róma, Kr. e. 116 – Róma, Kr. e. 27.) római költő, író, az ókori Róma egyik legnagyobb tudósa volt.

Canis sine dentibus latrat Csak a fogatlan kutya ugat

Nem mindenki muzsikus, akinek hangszere van.

Nem tudod, mit hoz a késő este.

Azok a desszertek igazán édesek, amelyek nem édesek, mert az édesség nem barátja az emésztésnek.

A bor dicsérete:

A bornál nincsen kellemesebb, nincs jobb ital:

Bajűző, búfeledtető orvosszerünk,

Vidámság magvetője, édes iskola,

A társaságot összeforrasztó erő.

Az emberek, akikkel együtt akarsz lenni

"Nincsenek jó barátok. Nincsenek rossz barátok. Csak olyan emberek, akikkel együtt akarsz lenni, akikkel együtt kell lenned; olyan emberek, akik házat építenek a szívedben."

/Stephen King/

Megkapjuk azt, amire vágyunk

"A világegyetem úgy terveztetett, hogy odaadja nekünk mindazt, amire szükségünk van és amire vágyunk. Semmi más nem akadályozhatja meg, hogy befogadjuk az élet hihetetlen bőségét, teljességét és jóságát, csak a félelmeink, az értéktelenségünk érzése, a szégyen és a kételkedés. "

/Shakti Gawain/