A következő címkéjű bejegyzések mutatása: valóság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: valóság. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. február 5., szombat

Isten az Élet, az Élet Isten!

"Isten mindenütt ott van. Isten az Élet, az Élet Isten! Ott van az ételben, a fában, a kövekben, ott van minden emberben, minden cselekedetben, érzelemben és gondolatban. Ahhoz, hogy megtaláld, egyszerűen csak élned kell! Ha teljes szíveddel táncolsz, ha teljes szíveddel szeretkezel, ha teljes szívvel ülsz, állsz vagy eszel, akkor Istenben élsz! Ha átéled az életed minden egyes pillanatát, ha maximálisan élvezed az Élet adta örömöket, akkor esélyt kapsz arra, hogy felfogd a Valóságot, hogy te magad legyél az Élet..."
/A.J. Christian/

2010. november 16., kedd

A valóság

"... ha szétnézel a világban, megláthatod, hogy a létezés végtelen. Pontosabban nem végtelen, de olyan a szerkezete, amelyet az emberi fogalmak szerint leginkább a végtelen fejez ki. Ebből következik, hogy bármi lehetséges benne - a végtelen azért végtelen, mert határtalan. ... az adott valóságod attól függ, honnan és hogyan nézed. Úgyhogy a világról alkotott képed sosem az igazságot vagy a Valóságot tükrözi, csak téged. ... A Valóságot megtapasztalhatod a saját bőrödön, de az igazságot nem nagyon, mert az mindig nézőpont kérdése. A valóság felfogható és megélhető, de az igazság nem. ...Ha fel mered fogni ezt a valóságot, és nem kapaszkodsz görcsösen mindenféle világképekbe és elvekbe, egyszer csak szabad leszel. Szabad és teremtő."
/A. J. Christian/

2009. október 23., péntek

A pillanat, amikor igazán szeretünk



"Az a másodperc, amikor igazán szeretünk, életünk egyetlen valóságos pillanata. A többi nem az. A többi boldogtalan varázslat. Őrület. Teli félelemmel és szomjúsággal. Mi persze éppen fordítva gondoljuk. Mi azt hisszük, hogy az a "valóság", amikor egyedül, kővé dermedt, magányos lélekkel élünk. Valóság a hétköznap, a közöny, az egoizmus, az én, az enyém, a pénzkereset. Valóság a tévé, a robot, a rohanás, a vásárlás, az aszfalt, a "senkihez sincs közöm" életérzése. És a szerelemről véljük, hogy káprázat, mámor. Amikor valóban szeretünk, mondják ránk az emberek, hogy "Te el vagy varázsolva, öregem! Te megőrültél!" - miközben egy tévedhetetlen hang lelkünk mélyéről azt mondja: "Itt akarok maradni, mert mindig ide vágytam! Itt akarok élni, örökké!" Amikor szeretjük egymást: kijózanodunk. Felébredünk. Életünk valóságos állapota az, amikor szeretünk. Ezt a csodát rendszerint akkor érjük el, amikor föladjuk a görcsös önvédelmünket, és elkezdünk egymásban, egymásért élni. "
/Müller Péter/