Publius Terentius Afer (Karthágó, Kr. e. 195 vagy 185 – Hellasz, Kr. e. 160) római vígjátékíró
Aliud ex alio malum gignitur Egyik baj szüli a másikat
Ex incommodis alterius sua comparat commoda Más kárából előnyt szerez magának
Facile omnes, cum valemus, recta consilia aegrotis damus Mikor egészségesek vagyunk, mindnyájan könnyen adunk helyes tanácsokat a betegeknek
Fortes fortuna adiuvat Bátraké a szerencse
Homo sum, humani nihil a me alienum puto Ember vagyok, semmi sem idegen tőlem, ami emberi
Proximus sum egomet mihi Legközelebb én vagyok magamhoz
A szerelmesek civódásai csak erősítik a szerelmet.
Olyan ötlet egy sincs már, amely szinre nem került.
Míg élek, megkísérlek addig mindent.
A nők szeszélyét ismerem, nem kíván, ha kell, de öledbe hull, ha nem kell.
A barátaim közül egyedül én maradtam.
Quot capita, tot sensus Ahány fej, annyi gondolat
Megtörtént esetet meg nem történtté tenni nem lehet.
Ahány ember annyi vélemény.
