Seneca:A boldogságról

"A tetőpontra az jut, aki tudja, minek
örüljön, aki boldogságát nem tette má-
soktól függővé, aki nem nyugtalankodik,
aki bizik önmagában...
Hát tanulj meg örülni! De ne hidd,
hogy a reményeket s a legédesebb mu-
latságokat hiábavalónak tartom, s ezzel
megfosztalak az élet kínálta gyönyö-
rűségektől. Ellenkezőleg. Azt akarom,
hogy sose légy szűkében a vidámságnak,
hogy házadban mosoly fakadjon, s ha ott
terem, tebenned lakik. Más vigassagok
nem töltik el a szívet valódi örömmel,
csak homlokod ráncát simítják ki futó pil-
lanatokra...
Hidd el, az igazi boldogság komoly
dolog. Vagy azt képzeled, hogy bárki
képes derüs arccal — ahogy mostani
aranyifjaink mondják — ,,feldobottan”
megvetni a halált, ajtót nyitni a szegény-
ségnek, elszenvedni a fájdalmakat és
elhajítani az élvezeteket? Aki ekképpen
gondolkozik, boldog, de nem igazán.
Neked másmilyen boldogságot kivánok:
olyat, amelyik sosem hagy el, ha egyszer
megtaláltad a forrását.
Ami könnyen elérhető, az a felszí-
nen csillog; ami érték, olykor fénytelen,
és a mélyre kell ásni érte. Amiben a so-
kaság élvezetét leli, sivár és illanó gyö-
nyörűséget kínál. Amiről én beszélek, az
a felszínröl nem látható, és bensődben
derül.
Szórd szét, ami csillog, az igazi jóra
vesd tekinteted: örülj a magadénak.
Hogy mit jelent ez? Téged és éned leg-
szebb részét. Még ez alkalmi testet, a
köntöst — bár nélküle semmi nem tör-
ténhetne meg — csupán szükségesnek,
mint fontosnak tartsd. Hiú gyönyöröket
táplál, illanó örömöket, melyek könnyen
átcsaphatnak szomorúságba, emésztő
bánatba. A gyönyör a fájdalom szaka-
dékába zuhan, ha nem ismer határt. Ám
megfékezni nehéz azt, mit korábban
jónak hittél. Az igazi jóra kockázat nélkül
vágyódhatsz.
Szeretnéd tudni, honnan ered? Ha
szándékaid becsületesek, cselekedeteid
helyesek, lelkiismereted nem zúgolódik,
és megtagadod a véletlen ajándékait —
akkor egyenes gerinccel járhatsz az úton,
azon az úton, amit életnek nevezünk...
Kevesen járják az utat az út termé-
szete szerint. Inkább a saját természe-
tüknek hódolnak, s mint a folyó árjával
tovaúszó holmik sodródnak egyik partról
a másikra...
,,Rosszul él, aki mindig csak élni
kezd” — mondja Epikurosz.
,,Miért?” — kérded joggal.
Mert senki sem gondolkodik akkor,
amikor éppen csak belefog az életbe.
Tartsd ezt szem előtt: gondolkozz és élj!"
/Seneca/

A jó embert könnyebb bántani (kínai tanmese)

A falu szélén, az út melletti templomban fából faragott istenség szobra állt. Egy járókelőnek vizesárok keresztezte az útját, elcipelte a szobrot, hídként átvetette az árkon, és keresztülment rajta. Másik járókelő megsajnálta az istenséget, visszavitte a helyére, ám a képmás megharagudott, mert ez az ember nem mutatott be áldozatot neki. Megátkozta, hogy fájduljon meg a feje.

Az alvilági szellemek elképedtek.

- Büntetlenül elengedted, aki átgázolt rajtad, megátkoztad, aki segített. Miért?

- Hát nem értitek? - kérdezte az istenség. - A jó embert könnyebb bántani.

Az élet egy keskeny palló...

"Nem az a legrosszabb, hogy az élet olyan, mint egy keskeny palló egy feneketlen szakadék felett, egy palló, amelyen bekötött szemmel kell átjutnunk. Ez önmagában rossz, de nem a legrosszabb. Néha meg is lökhetnek."
/Stephen King: A könyvtári nyomozó/

A szokványosban rejlő erő

"Lásd egy homokszemben a világot,
Egy vadvirágban a mennyországot,
Tartsd a végtelent a tenyeredben,
És az örökkét egyetlen percben."
/William Blake/

Dalszöveg idézetek

Enigma

All our life we'll wait for THE answear
And the question is: WHY?

Egész életünkben arra várunk,
hogy A MIÉRT kérdésre választ kapjunk.

LOVE is a crazy game
It is real and pure
T.N.T. for the brain.

A SZERELEM egy őrületes játék:
valós és tiszta,robbanószer az agyunknak.

Most of the energy we spend
Is like a footprint on moving sands.

Az életünkben kifejtett energia nagy része olyan, mint lábnyom a futóhomokban.

Try to live your lost illusions ,
They are the spice of life.

Próbáld meg megélni az elvesztett illúzióidat,
mert ez adja az élet savát-borsát.

There's no teacher
Who can teach anything new
He can just help us to remember
The things we always knew.

Semmilyen tanár sem tud újat
mondani nekünk az életben,csak abban segíthet, hogy eszünkbe jusson az, amit mindig is tudtunk.

Dalszöveg idézetek

Most néhány Iron Maiden idézet:

In a room full of strangers
Do you stand with your back to the wall
Do you sometimes feel like you're on the outside
..........looking in ?

Egy idegenekkel teli szobában

hátadat a falnak vetve szoktál állni?

Szoktad néha úgy érezni magadat, mint aki kívülálló

és befelé néz?

Live your life with a passion
Everything you do, do well
You only get out of life what you put in
..........so they say

Szenvedéllyel éld az életed!

Bármit is teszel, jól csináld!

Csak azt kapod vissza az élettől, amit te adsz.

Így mondják.

You can do what you want to
If you try a little bit harder
A little bit of faith goes a long way
..........it does

Bármit megtehetsz, amit akarsz,

ha egy kicsit erősebben próbálod.

Egy kis hit jóval előbbre visz.

Ez így van.

You can make your own luck
You create your destiny
I believe you have the power if you want to
..........it's true

Meg tudod csinálni a szerencsédet.

Te alakítod a sorsodat.

Hiszem, hogy megvan hozzá az erőd, ha akarod.

Ez így igaz.

But if you asked me a question
Would I tell you the truth
Now there's something to bet on
You've got nothing to lose

De ha arra kérnél,

hogy mondjam meg neked az igazat:

Egy dologban biztos lehetsz,

hogy semmit sem veszíthetsz.

And if you would tell me
Just what my life means
Walking a long road
Never reaching the end

Ha elárulnád nekem,

hogy mit jelent az életem:

Mintha sétálnék egy hosszú úton,

aminek a végét soha el nem érem.

Tükörképünk

"...igazán nem látjuk egymást!
Igazán nem látom a gyermekemet, és ő sem lát engem.
Igazán nem látom a feleségemet, csak igen ritkán, s ő is csak akkor, ha nagyon-nagyon szeret.
Akkor lát.
Akkor nem csak az "öltözékemet" és a vonásaimat látja, nem a fiatalságomat, a "zilált hajamat és öregségemet" - hanem engem.
Ha valaki csak a külső képemet nézi, és csak annyit lát belőlem, amennyit egy hullamosó is lát - az nem tudja, ki vagyok.
Ha a tükörbe nézek, lelkem mélyén én is tudom, hogy nem az Igazi Önmagamat látom.
Nincs ember, aki a saját tükörképét önmagával azonosnak tartaná.
Legfeljebb úgy érzi, hasonlít rá.
"Ez nem én vagyok!" Nem ez az első reakciónk? Nők ki is mondják néha. Később csak azért halványodik el bennünk ez a gondolat, mert hozzászokunk a látványhoz.
Így is, ha változás van az arcunkon, hirtelen fogyás, elhízás vagy nagy szenvedés nyoma, a döbbenet és idegenségérzet újra visszatér.
"Úristen, hogy nézek ki!"
Egyébként megszokjuk, hogy ha ez az alak jelenik meg a tükörben, az "én vagyok".
Ilyennek látszunk "kívülről". Tudjuk. Ilyennek látnak mások, az emberek, a külvilág, mindazok, akik nem ismernek, s főleg nem szeretnek igazán.
De én nem ez vagyok!
Az ember azért riad meg nemcsak a tükörképétől, de még a legjobb fényképétől is, mert tudja, hogy ez nem ő.
- Ő ennél sokkal szebb és nemesebb.
És kortalan.
Úgy is mondhatnám: örök fiatal.
Nem azért, mert fiatalkorában még kívánatos - hanem mert fiatalon, frissen kibomolva hasonlít a legjobban az ember külső képe a belsejéhez, akkor igazán az, AKI.
Ahogy egy rózsa is csak teljesen kibomolva igazán rózsa.
A bimbó még nem az, csak készül a rózsaságra, színezi, növeli, kitárja magát - onnantól kezdve pedig, hogy megélte lényének teljességét csak fonnyad, hervad, színét veszti és kopaszodik.
Vagyis mindenki csakis a csúcson igazán az, aki.
S bár minden kornak van szépsége; tavasznak, ősznek, és a rideg télnek is - mégis van egy pillanat, amikor a külső leginkább tükrözi a belsőt. forma a tartalmat - és ez az ifjúságunk.
Ezért az Örök Ifjúság nemcsak beteges hiúságunknak és mohó életszomjunknak, hanem a benső lélekigazságnak is a nagy szava.
Persze vannak, akik öregen a "legszebbek". Ekkor hasonlítanak legjobban benső magukra. De ezek az öregek belül nagyon fiatalok. Valahogy - rejtélyes okból - ott maradt a szemükben vagy a szívükben az ifjúság.
De még ekkor is csak "hasonlítanak" magukra. Amikor a csúcson vagyunk, teljesen kibomolva, amikor egy-egy életszerepünket leginkább tükrözi a külsőnk - akkor is csak hasonlítunk magunkra.
Érted, mit akarok mondani?
Hogy amikor valaki szebbnek, jobbnak, értelmesebbnek akarja látni magát, nem "idealizál", hanem szomorúan, riadtan, vagy éppen kétségbeesett, konok önámítással, de megpillantja, hogy nem sikerült azzá lenni, mint Aki - valójában.
Igazi arcunk szemmel nem látható.
Csak szívvel - néha."
/Müller Péter/

Ókori bölcsek - Curtius Rufus

Quintus Curtius Rufus (Kr. u. 1. század): római író. Műve, a „Historiae Alexandri Magni Macedonis” (Nagy Sándor története) az egyetlen ránk maradt latin nyelvű Nagy Sándor-történet.

Altissima quaeque flumina minimo sono labuntur A legmélyebb folyó hömpölyög a legkisebb zajjal
Canes timidi vehementius latrant, quam mordent A félénk kutyák erősebben ugatnak, mint harapnak

Mese Buddháról

"Miután Buddha megvilágosodott, olyan különleges erő sugárzott aurájából, hogy tömegeket vonzott maga köré. Egy ember odament hozzá és megkérdezte:
- Isten vagy?
- Nem - felelte Buddha.
- Akkor egy szent próféta vagy?
- Nem - volt a válasz.
- Egy hatalmas varázsló vagy talán?
- Nem - volt újra a válasz.
A férfi, akit összezavartak ezek a válaszok és elkápráztatta Buddha ragyogó kisugárzása, végül megkérdezte:
- Akkor mi vagy?
És Buddha azt felelte:
- Önmagamra ébredt."

Valóban, a Buddha szó jelentése: "felébredt".

Ösvények

„Mindig észben kell tartanod: egy ösvény az csupán egy ösvény; ha úgy érzed, nem szabad rálépned, akkor semmilyen körülmények között sem kell ottmaradnod. Hogy ezt ilyen világosan lásd, fegyelmezetten kell élned. Csak akkor jössz rá, hogy minden út csupán egy út, és semmi kár nem származik sem rád nézve, sem másokra, ha a szíved parancsára otthagyod ezt az ösvényt. A szándékodnak azonban - hogy a választott utat járod vagy letérsz róla - félelemtől és ambíciótól mentesnek kell lennie. Figyelmeztetlek: minden utat alaposan és tudatosan vizsgálj meg. Próbáld ki annyiszor, ahányszor fontosnak tartod. És ekkor tegyél fel magadnak, de kizárólag csak önnön magadnak egy kérdést. Ilyen kérdést csak egy nagyon öreg ember tud feltenni. Jótevőm beszélt egyszer erről, amikor még fiatal voltam, és túlságosan forrt a vérem, hogy ezt felfogjam. Most már tisztában vagyok vele. Megmondom, mi ez a kérdés: Van ennek az útnak szíve? Minden út egyforma: sehova sem vezet. Az ösvények a bozótba vezetnek, vagy azon keresztül haladnak. Saját életemben hosszú-hosszú utakat tettem meg, mégsem vagyok sehol. De jótevőm kérdése megvilágosodott. Van ennek az útnak szíve? Ha igen, akkor az út jó, ha nem, akkor haszontalan. Egyik sem vezet sehová, de míg az egyik szívvel rendelkezik, a másik nem. Az egyiken az ember örömmel utazik, és amíg az utat követi, eggyéolvad vele. Ha a másikat választja, elátkozza az életét. Az egyik út erőssé tesz, a másik legyöngít.”

/Carlos Castaneda: Don Juan tanításai/

Az ember kora

"A fiatalság mércéje nem az életkor, hanem a szellem és a lélek állapota: az akarat- és képzelőerő, az érzelmek intenzitása, a jókedv és a kalandvágy győzelme a lustaságon. Csak az öregszik meg, aki lemond eszményeiről. Az évek múlásával ráncos lesz az arcod, de ha kialszik benned a lelkesedés, akkor a lelked ráncosodik meg. Gondok, kétségek, az önbizalom hiánya, reménytelenség: mind hosszú évek, melyek nemcsak a testet húzzák le a föld porába, hanem a lelket is. Az ember – akár tizenhat éves, akár hatvanhat – csodára szomjazik, elámul a csillagok örökkévalóságán, a gondolatok és a dolgok szépségén: nem fél a kockázattól, gyermeki kíváncsisággal várja, mi lesz holnap, szabadon örül mindennek.

Olyan fiatal vagy, mint a reményeid, olyan öreg, mint a kétségeid. Olyan fiatal, mint az önbizalmad, olyan öreg, mint a félelmed. Olyan fiatal, mint a hited, öreg, mint a csüggedésed. Fiatal vagy, míg befogadod a szépség, az öröm, a merészség, a nagyság – az ember, a föld, a végtelenség hírnökeit. Csak akkor öregszel meg, ha már nem szárnyalsz, és hagyod, hogy a pesszimizmus és a cinizmus megdermessze a szívedet. "

/ Albert Schweitzer/